Anarcs – Czóbel kúria és kertje

ALAPADATOK

A védett terület tulajdonosa, beruházó:	Anarcs Község Önkormányzata
A védett terület jelenlegi kiterjedése, ebből rekonstruált terület:	7,6 ha / 6 ha
Az eredeti történeti kert valószínűsíthető kiterjedése:	12 ha
A rekonstrukció megvalósításának ideje, költsége:	2014, 188 millió Forint
A kerttörténeti tudományos dokumentáció készítője:	Ecsedy Anna, Alföldy Gábor (Mágus Kiadó és Kertművészeti Kft., 2010)
Alátámasztó vizsgálatok:	Kertrégészet – Koppány András Talajfizikai mérések – Fatsar Kristóf Favizsgálat – Főkert Zrt.
A kertépítészeti rekonstrukciós terv készítője:	Lipcsei Ágnes (Mundus Viridis Kft., 2010-2013)
Vízrendezési tervek:	Vácz Sándor, Rotter Gábor
Megvalósítás:	kivitelezés – Sedum Kft. műszaki ellenőrzés – Mélygépterv Kft.

HELYSZÍN

A REKONSTRUKCIÓT MEGELŐZŐ ÁLLAPOT

ELŐZMÉNYEK

Anarcs Község Önkormányzata évtizedeken át tartó próbálkozások után 2013-ban KEOP támogatási forrásnak köszönhetően kezdhette el a Czóbel-kúria parkjának megújítását. A terület geodéziai felmérése már 2002-ben elkészült, ezt csak kiegészítő mérésekkel kellett aktualizálni 2012-ben. A felmérés közel 1200 faegyedet tartalmazott, több mint 4 km hosszú belső sétányhálózattal. A rekonstrukció megkezdésekor a kúriaépület életveszélyes állapotban volt. A történeti épületek (pavilon, narancsház stb.) eltűntek a 21. századra. Az értékes dendrológiai állomány megtizedelődött. Számos értékes famatuzsálem azonban túlélte az elmúlt 200 esztendő történéseit, így a faérték kataszter készítésekor koros dendrológiai ritkaságokkal találkozhattunk, mint például vadgesztenyék, páfrányfenyő, szomorú gyertyán, platán, vérbükk, japánakácok, tulipánfák, vasfák, tölgyek stb. A park, mely a 19. században jellemző tájképi kert stílusjegyeit hordozta magán egykor egyedülálló vízrendszerrel is rendelkezett. A tó századunk elejére teljesen feliszapolódott, a bárókerti csatornán keresztül történő vízellátása megszűnt, a vízügyi műtárgyak (zsilip, hidak stb.) jó része megsemmisült. A felmérés idején feltárt úthálózat, sétány és térrendszer az utóbbi 50 év területhasználatát tükrözte.

TÖRTÉNETI KUTATÁS

A legjelentősebb korszak és személyi kötődés: Czóbel Imre (1819-1906) és lánya a szecessziós író, költő, műfordító Czóbel Minka (1845-1947)
Az értékleltár kiemelkedő kerttörténeti értékei: kúria épület, történeti úthálózat, dendrológiai értékek (magányos fák, facsoportok, fasorok), vízrendszer, gyümölcsöskert, narancsház, üvegház és kút, pavilon, hidak, teknőcdomb stb.
Megsemmisült, nem rekonstruálható értékek: gyümölcsöskert, narancsház, kút, Czóbel Minka eredeti síremléke, lovasszobor (?)
Érdekességek: A NY-i fő feltáró sétány, a szérűskert útja a református templom tornyára irányul. A szomszédos faiskolát Czóbel Imre alapította.

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ÉRTÉKLELTÁRRÓL

A megújítás alapja a helyi levéltárban is megtalálható Hübner Ferenc féle (1870) színes kataszteri térkép volt. A kiemelt részleten cizellált a Czóbel-kúria parkjától D-re feltüntetett Teleki-kúria parkja is. A két parktól Ny-ra, a Bárókerti-csatorna mentén szürke színnel ábrázolt a Czóbel Imre által alapított faiskola. A rekonstrukciós műszaki terv alapja a geodéziai felmérés és a kataszteri térkép egymásra vetítése volt. Illeszkedés vizsgálattal bizonyítható, hogy a rekonstrukció a szóban forgó kataszteri terv alapján elvégezhető. A történeti kutatás (Ecsedy Anna és Alföldy Gábor) jelentős része a Czóbel család hagyatékának dokumentumaira épül. A park virágkorát élte Czóbel Minka idején. Az ő levelezéséből, festői szenvedélyéből eredően, írói hivatásának köszönhetően gazdagon dokumentált múlt tárható fel. A 20. század folyamán itt tartott alkotótáborok festményei is kerttörténeti dokumentumként szolgálhatnak, mint pl. a festmény, mely az eredeti családi síremléket ábrázolja, mely ma már nem található meg a parkban. A mellékelt dokumentumok a kutatási dokumentációból és a műszaki tervből származnak.

A KERTTÖRTÉNETBEN JELENTŐS SZEMÉLYEK,DOKUMENTÁLT ÉRTÉKEK

A REKONSTRUKCIÓT MEGALAPOZÓ TÉRKÉPEK, TERVEK

Kúria
Üvegház és kút
Narancsház
Pavilon
Síremlék
Nyúldomb
Pleasure ground
Fogadó udvar
Szérűskert útja
Sétányok
Tisztás
Gyümölcsös
Bárókerti tó
Bárókerti-csatorna
Hinta
Kő ló
Korlát
Hidak

A TERVEZETT REKONSTRUKCIÓ LEÍRÁSA

A kerttörténeti kutatással és az alátámasztó vizsgálatok elvégzésével párhuzamosan készült a rekonstrukciós ideálterv, melynek alapja a már korábban is említett kataszteri térkép volt. A rekonstrukció előkészítésekor fontos döntés volt, hogy az ideálisnak gondolt elképzelésből végül is mi valósuljon, valósulhat meg. A döntések meghozatalát megkönnyítették az alátámasztó vizsgálatok is; mint pl. a talajfizikai mérések és a kertrégészeti kutatás. A mérésekkel bizonyítottá vált, hogy a történeti sétány nyomvonalak valóban a vélt helyszíneken futottak, így a park 21. század végi sétány nyomvonal hálózatát megszüntettük. A munkának ebben a fázisában ez kockázatos döntés volt, hisz a funkcionális átalakulás oka az volt, hogy a kúriaépület mint életveszélyes, kikerített objektum évtizedekkel ezelőtt elveszítette térszervező jelentőségét. A parkrekonstrukció idején nem volt kilátás arra, hogy ez megváltozzon. A parki épületek (narancsház, üvegház) és építmények (pavilon, kút) egykori létezését feltételeztük a kataszteri térképek és a kutatás alapján, a kertrégészet segítségével létük bizonyítottá is vált pontosan a vélt helyszíneken. Az ideálisnak ítélt rekonstrukciós beavatkozáshoz képest a jelenlegi használatra, tulajdonviszonyokra, a rendelkezésre álló forrásvolumenre tekintettel egy némileg csökkentett műszaki tartalmat valósított meg az önkormányzat a támogatásnak köszönhetően. A gyümölcsös nem visszaállítható a mai labdarúgó pálya helyén, a narancsház visszaépítése akárcsak a kút és az üvegház újbóli megépítése nem lehetséges, de létük bizonyított. Nem találtak bizonyítékot a parki kő ló létezéséről, így annak visszaállítására semmilyen formában nem kerülhetett sor. A régi veteményes visszaállítása ma már fenntarthatatlan volna, a görög katolikus templom (D-i sarok) telkének újbóli park területébe történő bevonása ma már lehetetlen. A zöldfelület rekonstrukciónak is köszönhetően végül rendkívüli figyelem irányult a középen düledező kúriára, így később külön címzett nemzeti forrásból a parkot szervező épület is megújulhatott.

A több mint 1500 faegyed átvizsgálását követően döntés született a gyomosító, magonc egyedek – kb. a bemért állomány 1/3-a – kivágásáról. Ez volt az alapja a történetileg hitelesnek bizonyult térszerkezet helyreállításának. A megmaradt faállományon ifjítást, tisztítást végeztek. Kártevők elleni vegyszeres védelem is történt a favédelmi beavatkozások között. A parki infrastruktúra zavaró elemeit (pl. „elvándorolt” sétány nyomvonalak, elavult burkolatok, külső- és belső kerítések, kerti építmények, elavult bútorzat) elbontották. A favédelmi beavatkozásokkal egyidőben, a bontást követően készültek el a nagy tömegű földmunkák; mint pl. tereprendezés, csatorna kotrás, tómeder korrekció. A felszíni rendezés idején kezdődtek el a burkolatépítési munkák. A rekonstruált nyomvonalak a 19. század végi útvonalhálózatot elevenítik meg. A sétányok, terek szórt burkolattal és fém szegéllyel létesültek. Befejező munkaként túlkoros, dendrológiai értéket képviselő fa- és nagy tömegű cserjetelepítésre került sor, melyet szinte az egész területre kiterjedő újragyepesítés követett. Díszes évelő kiültetés a kúria előkertjében, a pleasure groundon született. Kiszolgáló infrastruktúraként locsolóhálózat létesült és egyszerű parki berendezéseket helyeztek el.